Hát, megfogadtam magamnak, hogy csak holnap fogok blogolni (tekintve, hogy 4 perc múlva 11, és a Mermaid Melody 14. fejezete cirka 10 órán keresztül készült - de erről egy kicsit később), de aztán valami ismeretlen késztetésre úgy döntöttem, inkább mégis kiírom magamból, mi történt az elmúlt pár napban.

Először is kezdjük azzal, hogy kb. akkor, miután hazajöttünk a családi nyaralásról, egy üzenet fogadott msnen Zsoltitól, aki megkért, hogy egy bizonyos összeget juttassak el (ez de maffiásan hangzott :P) a Tominak, mert hogy a Kingának szülinapi bulit szerveznek, és ebből vennék az ajándékot - később tőle megtudtam, hogy kint lesz Bogiéknál Toronyban. Pénzügyeket lerendeztük, és időközben azt is sikerült kiderítenem, nagyjából kikre számíthatok. Mivel Kingának nemrég volt a névnapja, Boginak meg hamarosan lesz, így vettem mindkettejüknek egy üdvözlőkártyát meg valami apróságot (Kinga: karkötő, Bogi: fülbevaló), amit aztán később oda is adtam nekik. Szóval a fél 5-ös busszal mentem ki, és már mindenki ott volt, akik nem a Kingával együtt jöttek (neki egyébként fogalma sem volt arról, hogy a szülinapjára készülünk xD) - később aztán befutottak ők is (bár a nagy csattanó csak a buli végén volt, akkor kerültek ugyanis elő az ajándékok és a torta :D). Kint sütögettünk a kertben, baconbe tekert virslit, sima virslit, szalonnát és húst, de a hol szemerkélő, hol rendes eső miatt kénytelenek voltunk bent enni - de így sem volt rossz. (Volt süti is, Kinga is hozott kókuszosat, Bogi pedig sütött fánkot, és bár nem ettem sokat, de mindkettő nagyon finom volt. ^^) Na, a végére meg összegyűltünk a konyhában és ott ünnepeltünk. Belém (persze mint mindig, a legrosszabbkor ^^") már nem nagyon fért kaja, egy korty a pezsgőből egy falat a tortából, és nekem annyi volt. x'D (A pezsgő nem volt valami jó (de azért meg lehetett inni), de a torta finom volt - egyébként kávétorta volt (Kinga szereti a kávét :D), és ezt is Bogi sütötte, szintén jól sikerült. :D) Jaj, el ne felejtsem, Bogi hozott Olaszországból nekem egy kis piros teknőcöt; nagyon ari. ^^ Elneveztem Ton-channak. x'D (Nem, nem nézek K-On!!-t; éééén???! x'DDD) De egyébként olyan jó volt újra látni mindenkit, eszméletlenül hiányoztak már! T^T És tök jó volt megint csapatban lenni és beszélgetni (meg csak úgy szimplán együtt csinálni valamit) a legjobb barátaimmal! :) Ez az egy azért hiányzik a suliból; hogy velük tölthetem minden napomat! (Na jó, kezdek átmenni hiperérzelgősbe, lassan elfolyik a monitor... xDDD) Amúgy sajnos elég korán el kellett jönnünk, 9 körül jött haza Szombathelyre az utolsó busz. T-T De pont azt beszéltük, hogy a karnevált kivéve még össze kéne jönni párszor, úgyhogy remélem, sikerül valamit majd szerveznünk. ^^

A másik, amiért írni akartam, az az, hogy rájöttem, nem vagyok egészen komplett. (Bravó, hányadszorra teszem már életem során ezt a megállapítást? x'D Igazán jöhetne valami új is... :P) Ennél már egy fokkal értelmesebb alapigazság, ami megfogalmazódott bennem: a shoujo a legszerkesztő/beírógyilkosabb mangaműfaj! X__X Nagyon nehéz retusálni! >_< (Konkrétan a Mermaid Melody 14. fejezete ihlette a gondolatot - már olvasható az UnKN honlapján! :D (Link oldalt, ez pedig itt a reklám helye. :P)) Szerencsére a legtöbb helyen egész szépen sikerült. :) A shoujo után a josei a legnehezebb, a shounen pedig a legkönnyebb. :D Na de nem gond, szeretem ezt csinálni. ^^ Majd valamikor mostanában megpróbálom befejezni a Magic Kaitot is. (Okés, Aoko-chan? :D) Szóval majd várjatok rá! ^^ Egyébként megtekinthetitek az asztalomat, hogy szokott kinézni fordítás közben. :D Ma egyébként "munka" közben találtam rá erre a Blackmore's Night számra, gyönyörű; hallgassátok meg! *-* (A címe: Way to Mandalay)