Idén április 30-tól május 3-ig Erdélyben voltunk. Jó kis utazás volt; erről szeretnék most bővebben írni. Kezdésnek talán az elképzeléseim. Erdélyt szerintem sokan (köztük én is) úgy képzelik el, hogy sok kis hagyományőrző falu van, és aranyos kis városok, amiknek a nevét töriórákról már mindenki jól ismeri. Egészen addig mindenki így van ezzel, amíg nem jár ott. Márpedig Erdély nem ilyen. Lehet, hogy ez úgymond "csalódást" okoz a vele szemben támasztott elvárásokat illetőleg, de ne higgyünk ennek az érzésünknek! Természetesen a falvak itt is falvak, de a városok is városok, akárcsak nálunk. Ugyanúgy megtalálhatóak a különböző boltok, szórakozási lehetőségek, éttermek, miegymás. Annyi a különbség talán, hogy tejet kisebb boltokban nehéz találni, mert azt sokan még ma is otthon termelik. Talán a multik betörése miatt lehet, mert hogy ők is ott vannak. Mint hogy ma már mindenhol. (Ellenben Kína csak áruk szintjén tudott betörni pl. Korondra, meg a székely faluk nagy részébe, mert a kínai árut is székelyek árusítják a saját termékeik mellett - amik szerencsére többségben vannak.) Na, szóval az életszínvonal (legalább is amennyit turistaként ez alatt a 4 nap alatt láttam belőle) nagyon is hasonló a mienkhez. Egyébként megfigyeléseim szerint a triviális dolgokon kívül (székely kapuk, stb.) 3 dolog van Erdélyben, amiből nagyon sok van: esküvői ruha szalon, piknikező és kutya. De komolyan, mindenhol láttam. Oo Amúgy Erdély nagyon szép. De tényleg. Egyetlen baj van vele, hogy rettenetesen messze van. x''D És én még azt hittem, Pécsről hosszú hazafelé az a 6 órás buszút... Hát, tévedtem. Na, de akkor kezdjük is. (A linkelt képek után érdemes tovább menni az albumban, mert az adott helyeken készült első képeket linkeltem. A PREVIOUS-re kattintva megy jó irányba!!)

Az első nap a szombat volt, amikor is hajnal 2 órakor indultunk. Igen, akkor. Én gyanútlanul arra gondoltam (és így is tettem), hogy akkor már le sem fekszem, hanem majd a buszon alszom. Hát azt nem kalkuláltam bele, hogy ennyire jó lesz a HANGulat ott a busz hátuljában, ahol ültünk... Na, Topival elfoglaltuk a helyünket, majd mindketten fejünkre/fülünkbe tettük a fülhallgatóinkat, és max hangerőn benyomtuk a kedvenc zenéinket, hogy ne unatkozzunk, meg hogy próbáljunk valamit aludni az üvöltő zene, és az így is behallatszó külső... khm... zajok ellenére. Na, de ennek ellenére azért sikerült olyan fél-egy órákat aludnom, aztán nagy nehezen felértünk Pestre. Én mondom, Pesten hajnali 5-kor (szombaton!!!) olyan állapotok uralkodnak, mint Szombathelyen bármikor. (<--- kihalt minden, és alig lézeng valaki) Kifele a városból láttuk a Napot is, még tök narancssárga volt, de jól nézett ki. ^^ Ahogy kiértünk Pestről, sikerült valahogy elaludnom, és 2 óra múlva ébredtem fel, de már nem tudom hol. Nagy nehezen elvergődtünk a határig (Bors/Ártánd), ahol átállítottuk az óráinkat egy órával későbbre, hiszen Romániában már eggyel arrébbi időzóna van. Elsőként Nagyváradra értünk be, de tovább is haladtunk, mert ez a keddi napra beosztott program volt. Ezután következett a Király-hágó (amit azt hiszem, Erdély kapujának is neveznek), ahol megálltunk kicsit fotózkodni, meg szokásos utazós szünetekre, stb. Itt is láttam két kutyát, és itt kezdett gyanússá válni, hogy még sokat fogok látni. XD Egyébként így néztem ki ilyen kevés alvás után, ami azért teljesítmény. xDDD (Hasonlítok egy emberre. XD) Itt van még a túlélőcsomagom is. :D A következő állomás Kolozsvár volt, ahol elsőként egy hatalmas temetőt látogattunk meg. Egészen felnyúlik a dombra, és rengeteg leágazása van a rajta keresztülvezető útnak. Általában nem szeretem a temetőket, de ebben valahogy mégis szívesen voltam. Olyan hihetetlenül békés volt; áradt belőle a nyugalom. Ehhez még hozzátett a rengeteg és nagyon magas fa, meg az összes ott levő növény. Nagyon szép volt, és szerintem egy fél napot is el lehetett volna ott sétálgatni. Utána elsétáltunk a Mátyás-szoborhoz, ami egy nagyon szép téren van. Van ott szökőkút, régi épületmaradványokat bemutató, üveggel fedett rész, és persze maga a szobor. Ezt követte Mátyás szülőháza, majd a Babes-Bolyai egyetem (amivel pózoltam is :P). Utána pedig Sárkányölő Szent György szobra, vagyis pontosan az eredeti szobor mása - amit pedig már 3 évvel ezelőtt volt szerencsém a prágai várban megtekinteni. Az eső miatt az aznapi Marosvásárhelyi programot áttettük keddre, majd végre valahára - 18 órás buszút után - megérkeztünk Szovátafürdőre, ahol a szállásunk volt. Így nézett ki a szobánk, ahol nem sokáig maradtunk érkezés után, mert lementünk vacsorázni. Svédasztalos volt, amiből a következő vacsorát raktam össze magamnak: majonézes krumpli, köles, fokhagymás hús, mákos süti. Utána bekapcsoltuk a tévét, és angolul kezdtünk filmet nézni (mert angol szinkron + román felirat kombóban adták a tévében), valami kutyaszánosat (közben elkezdtem írni az eseményeket egy kis füzetkébe), amit elég hamar meguntunk, meg City Huntert. :D Aztán hogy annak vége lett, eltettük magunkat másnapra.

Vasárnap elég korán keltünk, reggel 7-kor, de hogy ez még ne legyen elég, beszorultunk a liftbe, ahonnan szerencsére elég hamar kiszedtek minket. Itt kaptunk egy helyi, nagyon jó fej idegenvezetőt, aki ezen a napon, és hétfőn volt velünk. :D Hihetetlenül jól adta elő a történeteket, na meg a székely vicceket is. XD Mivel hétfőre rossz időt mondtak (és öcsém, itt tényleg beválik az időjárás-jelentés Oo - bár Felméri Péter legutóbbi Showder Klub műsorában nem éppen ezt mondta, mint helyi lakos xD), ezért a 2. és a 3. nap programját felcseréltük, így a Békás-szoros és a Gyilkos-tó következett. A Békás-szoros hihetetlenül szép volt, de szerintem itt beszéljenek helyettem a képek. A busz lerakott minket egy szakaszon, ahol le kellett gyalogolni a kacskaringós, és nagy szintkülönbségű úton (én nagyon élveztem :D), majd leértünk egy sor bódéhoz, ahol lehetett mindenféle szuvenírt venni; mi így is tettünk: vettünk pár hűtőmágnest (amin a Gyilkos-tó van, az rajta van a gépházamon ^^ - a post végén van is link hozzá), egy macit (falra akasztható kerámiadísz - Erdély értelemszerűen tele van medvés cuccokkal), Topi vadászott magának egy cuki, fekete, szőrös izét (ami amúgy kulcstartó volt; valami kis állatka), meg áfonyapálinkát. xDD Utána a busz átvitt minket a Gyilkos-tóhoz, aminek ugye az az ismertetője, hogy fatuskók állnak ki belőle - a legenda szerint rablók, akiket a bűneik miatt átváltoztattak tuskóvá. Itt is sok képet készítettem. Meg itt az eznapi túlélőcsomagom is. xDDD Ezután elmentünk Csíksomlyóra, ahol egy templomot néztünk meg, majd Székelyudvarhelyre, ahol egy szoborparkot, meg úgy a városka központját. Utána visszamentünk a szállásra, ahol szintén várt minket a vacsora, ami nekem a következő volt: majonézes krumpli, fűszeres sülthús, piskóta. Ezután - miután felfedeztük (jobban mondva rádöbbentettek minket), hogy itt vannak magyar csatornák is, találtunk valami humoros adót, ahol Heti Hetest meg Gálvölgyi Showt néztünk, aztán utána mentünk aludni.

Hétfőn tényleg rossz időnk volt, de ez a parajdi sóbányában nem számított sokat. Egy leszolgált, de még egyáltalán nem rozoga busz vitt le minket (ahogy abban a sötét alagútban, akkora sebességgel közlekedett, elneveztem szellembusznak x'D), aztán egy nagy kapun be lehetett menni. Rengeteg gyerekjáték volt bent, mert a bánya levegőjét terápiás célra is használják; volt még egy kápolnarész is, meg egy kis bányatörténeti múzeum. Az igazat megvallva, a méretén kívül (tényleg hatalmas termek voltak Oo) nem volt egy nagy szám, nekem a Lengyelországban látott sóbánya sokkal jobban tetszett. Na de azért nem volt rossz. Az eső miatt a Orbán Balázs sírjának meglátogatását kihagytuk, amit sajnáltam, ugyanis ennek az az érdekessége, hogy 14 székelykapu vezet fel a dombon a sírhelyhez - az egyetlen probléma az lett volna, hogy dagasztottuk volna a sarat - bár ez engem túracipőben nem nagyon hatott meg - na mindegy. Azonban Farkaslakán, Tamási Áron sírjánál[első kép] megálltunk egy kicsit, és innen mentünk tovább Korondra, ahol kézműves dolgokból lehetett bevásárolni. Többször is végigsétáltunk a kirakodósoron, annak ellenére is, hogy esett az eső. Ez engem annyira nem zavart, hiszen csodás, nagyon szexi színű esőkabátom volt, amit már csak poénból is jó volt hordani. xDDDD De azért még a vásárlás előtt feltankoltunk egy kis életmentő melegszendviccsel, ami igen jól esett abban a hidegben. Ezután vásároltunk (láttunk egy szerintem vicces pólót is, jobbról a második), én a barátaimnak hoztam haza kis köcsögöket, olyat, amilyen a postom végén van linkelve, meg fehér alapon kék mintásat. Meg vettünk egy székelykaput is, meg még ki tudja, miket, és egy elég trükkösen nyíló dobozkát, ami azonnal megtetszett, amint megmutatta az eladónő, hogyan nyílik. :D Ezután visszamentünk Szovátára, majd elmentünk (még mindig zuhogó esőben xDD) megnézni a Medve-tót, ami nagyon szép volt, és ha már ott voltunk, bementünk egy Medve-tóra néző erkélyű étterembe is. Elég hideg volt, de kaptunk jó kis meleg pokrócokat. ^^ Először ittam egy gyümölcsteát, az ebéd pedig gyrostál volt. Az ebéd végén egy kis cinke okozott meglepetést, mert ahogy elrepült felettünk, leejtett egy darab sültkrumplit az asztalra. xD Rendesen meglepődtünk. Ebéd után boltba mentünk, aztán vissza a szállásra, ahol a szomszéd szállodában várt ránk a Wellness. Lifttel lehetett lemenni, majd egy folyosón keresztül értük el a két szintes fürdőt. A felső szinten egy sós medence volt, és egy olyan, amiben úszni lehetett, az alatta levő szinten pedig volt egy bubis medence, egy sós, egy úszómedence, és egy vérkeringésjavító, mászkálós - egyikből kellett átmenni a másikba, és még normál állapotban is kellemetlenül meleg és kellemetlenül hideg volt, hát még egyikből a másikba - plusz még nagyobb kövek is voltak az alján. Párszor végigmentem rajta, de brutális volt. x'D A wellness után mentünk vacsorázni, ami nekem a következő volt: nokedli, paradicsomos fasírozott, kakaós piskóta. Utána tévéztünk: Egyről a kettőre, Egy rém rendes család, Nagy mágusok kulisszatitkai és Showder Klub. <3 Sokáig tartott az időeltolódás miatt, de nagyon jó volt. :D

Másnap reggel, azaz kedden, háromnegyed hatkor keltünk, ami azért Showder Klub nézés után egy kicsit beteg volt. x'D Az első megálló Marosvásárhely volt, ahol borzalmasan hideg volt; nagyon fáztam... >.< De amúgy tetszett. Megnéztük a Kultúrpalotát és a Bolyai Farkas Líceumot. A Teleki-téka, Románia legnagyobb könyvtára sajnos időhiány miatt kimaradt. Visszafele ismét megálltunk a Király-hágón pihenni, majd továbbmentünk Nagyváradra. Na, hát Nagyváradon nem néztünk meg semmit, az egész epic fail volt (nem, a várossal semmi bajom), úgyhogy arról nem is beszélnék semmit. Utána elindultunk hazafelé, és hamarosan átléptük a határt is. De utána nem sokáig jutottunk, ugyanis Berettyóújfalu előtt elfogyott a fő benzintartályból a benzin, és a tartalék tartályból nem akart átfolyni a benzin, úgyhogy ez olyan fél órás kimaradást okozott, de sikerült megoldani a dolgot, és folytattuk a hazautat. Elkezdtem olvasni, jobban mondva befejezni egy kötelező olvasmányt, a Mario és a varázslót - ez nem tudom, mennyi időt vett igénybe, de rettenetesen hosszú időbe telt, amíg felértünk Pestre - pedig még telefonáltam is egy negyed órát, néha már ácsorogtam, mert már nem bírták a lábaim az ülést, volt, hogy fordítva ültem az ülésemben, meg sztorizgattunk is Topival - régi, hülye iskolai történeteket mondtunk: xD Pest előtt megálltunk, és vettünk pogácsát meg szőlőlét, majd bementünk a mindkettőnk által nagyon szeretett éjszakai Budapestre. ^^ Azért a Hősök tere mellett jók voltunk, pont a másik irányba néztünk: "Hol a francban lehetünk?", majd elnézünk a másik irányba, és: "Baaaaaaazz... x''''D". Aznap este kerestük még Topi mobilját is az ülések alatt, mert leesett (de meglett :D), megtaláltuk a kicsit megtaposott, de még teljesen fogyasztható csokit, meg miegymás. Elég fáradtan érkeztünk haza, csak bedőltem az ágyba, és aludtam. De örülök, hogy el tudtam menni, nagyon kellemes élmény volt. :)

Képek:
Photobucket (Previous gombra kattintva lehet tovább menni; érdemes megnézni, nem mindent linkeltem)
Szuvenírek: [x] [x] [x]
Ottani csoki: [x] [x] [x] (amúgy hasonló íze volt, mint a vajkaramellának)