Hűha... Mennyi dolog történt azóta, hogy nem írtam ide... Azt sem tudom, hirtelen hol kezdjem... Mondjuk valahol az elején... Amúgy a legutolsó postban említett szalagavató tetszett, érdekes műsorok voltak, bár utána a buli kicsit lapos volt...

Aztán - bár nagyon régen volt, de talán ez történt legelőször - végre megkaptam Setiéktől a Lina sellőmet! X3 Mivel annyit késett, kaptam hozzá ajándékba egy Lau (Kuroshitsuji) mobilfityegőt is, ami aztán rendeltetése ellenére a kulcscsomómon végezte Light és a Death Noteja mellett... XD

Aztán voltam síelni is. :) Három napra mentem Semmeringre, reggel mentünk, este jöttünk. Olyan 3/4 6 körül kellett kelnem, hogy fél 7-re odaérjek a sulihoz. Be kellett pakolni a síbakancsokat (meg mindenkinek az első napján a léceket) a buszba, na meg persze magunkat is. 7 körül indultunk, és olyan 9 körül voltunk a sípálya középső állomásánál. Rögtön a 3-as csoportba osztottak be (5-ből, és az 1-es a legjobb), és ott is maradtam a hét végéig, bár nekem szerintem a 4-es és a 3-as között lenne éppen ideális, de hát olyan nincs... XD Első nap (szerdán) gyönyörű időnk volt, napsütés, szélcsend; amit akarsz. XD Viszont a kellemetlenebbik része a dolognak az volt, hogy felmentünk a csúcsra is (ami önmagában még nem rossz), ahol azért elég sok volt a jeges szakasz, amiket én veszettül utálok, és félek is rajtuk menni, így nem csoda, hogy egy 50% hó 50% jég pálya végére már idegroncs voltam... >< Viszont amikor egyik alkalommal mentünk fel a csúcsra a 6-os (6 férőhelyes) lifttel, gyönyörűt láttunk. :) Már alapból az is csodaszép, hogy ott van az ember a hegy tetején, amerre ellát, hófödte hegycsúcsok (az egyiken szélerőművekkel, de azok is jól néznek ki xD). Na de nekünk olyan (számomra legalább is) kivételes látványban volt részünk, hogy a Napot és a Holdat egyszerre láttuk, méghozzá elég tisztán, valamikor a délután folyamán. A hátunk mögött sütött a Nap, előttünk pedig látni lehetett a Holdat, de nem olyan kicsiben, mint amilyennek az ember itthon látja, hanem legalább kétszer akkorában. :) Nem fogom elfelejteni azt a látványt; nagyon szép volt. :3 Második nap (csütörtökön) egész nap esett a hó, így a felső két pályát lezárták, viszont a többi pálya teljesen járható volt, és annyi jeges szakasszal sem kellett megküzdenünk. Harmadik nap (pénteken) már másabb volt a helyzet... XD A hó csak délelőtt esett, de nap végéig buckákon/buckákban síeltünk, és minden pályát lehetett használni, bár nem voltunk mindenhol. Egyébként összesen hármat estem, és mindet utolsó nap. Azok a hülye buckák meg a hülye jég... XD Az első nagyon látványos volt (legalábbis szerintem az lehetett XD); még nap elején gázoltam (volna) keresztül egy buckát, amikor is hasra estem, így a léceim a hegynek, fejem a völgynek, Semmering fél hómennyisége pedig az arcomban. XD De miután kiszedtem mindenemből a havat, sikerült felállnom, és meg volt oldva a dolog. XD A második esésemnél hasonlóan orientálódtak a tesrészeim, de maga az esés sajnos nem volt olyan puha, mint a mély hóban, ugyanis az állandóan jeges szakaszt sikerült jól feltörölnöm... x'D Mondtam én, hogy utálom a jeget. XD A harmadik már nap vége fele lehetett, amikor már agyilag meg fizikailag is fáradt voltam, valahogy leültem. XD Viszont ezen a napon (amikor is egyébként elég nagy szél volt) is láttunk szépet, ugyanis a sífelvonó alatt a hó egészen olyan volt a nagy szél miatt, mint amilyen a homok szokott lenni a sivatagokban; nagyon jól nézett ki. :) Este hazafelé Orsival nagyon sokat röhögtünk már a fáradtságtól is, meg a csokitól is, amit hozott. XD Minden a csoki hibája, amúgy normálisak vagyunk. :P XD Összegezve nagyon elfáradtam, és nekem lehetőleg csak jövőre mutassanak közelről sípályát... XD (De azért jó volt. ^^)

Azóta voltam színházban is, ráadásul kétszer! :) Elsőnek a bérletes előadást néztük meg "Liliom" címmel. Érdekes volt, mert az egész történet nyomasztó volt és szomorú, de voltak olyan pontok, amikor az ember akaratlanul is elnevette magát. A főszerepet egyébként Szabó Győző játszotta, bár szerintem nem illett hozzá annyira a karakter, hiába volt komikus a figura, mégsem volt eléggé komikus a színészhez. Másodszorra a "Magyar hangja..." című előadást néztük meg Kingával, ami pedig a szinkronizálás néhány kulisszatitkát, érdekességét mutatta be humoros formában. Én annyit egy huzamban és olyan jót mág régen röhögtem egyébként... XD A Szex és New York egyik jelenetében Stohl András és Spilák Klára mutatták be, hogy hogyan készül a szinkron, és Stohl hihetetlent alakított, annyit röhögtünk rajta, hogy az nem igaz... XD Meg akkor voltak olyan jelenetek más sorozatokból, amiket szombathelyire átírva adtak elő, azon is sokat röhögtünk. Voltak még olyanok is, hogy az adott emberrel készített interjúra egy teljesen más, közember számára nem túl érthető szöveget vágtak rá, azokon az egész közönség sírva röhögött... XDDDD Az előadás végén a Túl a sövényen egy jelenetében kellett az estével kapcsolatban rögtönöziük valamit a szinkronszínészeknek, hát mondanom sem kell, hogy a közönség ezt is kitörő kacagással fogadta. XD Ami pedig a legjobb, hogy az előadás előtti napon vettünk jegyet, és az első sorba szóltak, így igazán közelről nézhettük! :D

Közben biztos észrevettétek, hogy oldalra kikerült egy új doboz, a Plurk/Plörk, ahol egy idővonalon követhetitek, mit csinálok éppen, amikor nem vagyok hajlandó blogolni, vagy egyszerűen nem nagyon van miről. :)

Közben végre elkezdtem fogszabályzásra is járni. 1-jén voltam mintavételen délelőtt (az első két órán nem voltam suliban). Hát amikor a felső fogamról vették, azt hittem, meghalok, az alsónál már nem volt vészes, a harapásnyom szintén nem. Ugyanis ezt úgy csinálják, hogy egy műanyag fogsor alakú "kanálba" raknak valami gyorsan száradó masszát, és abba nyomják bele az ember fogát. Na mármost ugye ilyenkor orron kell levegőt venni, ami egy ilyen szádban levő cuccal, nyitott szájjal maga a művészet. XD Na aztán 11-én voltam rötngenen, első két órán szintén nem voltam. Tök fura volt látni a felvételeket. XD Aztán 23-kára ki lesz értékelve, és megbeszéljük, hogyan tovább; jelenleg az sem biztos, hogy állandó kell, lehet hogy elég lesz csak az éjszakai.

A héten megkaptam a jelentkezési lapot, és kitöltve, aláírva vissza is vittem; most már biztos, idén májusban megyek angol érettségire. :) Plusz osztályozóra is, erre is kellett jelentkezni. Nekünk a 10., 11. és 12. évfolyam írásbelijét kell megírni, és utána be kell menni majd még egy szóbelire is az osztályozón. Ha ez megvan, akkor mehetünk az érettségire. :) Neki kéne állnom egy kicsit szavakat tanulni, mert ez még hiányosságom, de egy kis időm még van rá, szóval nem gond. Apukámtól kölcsön kértem az 1000 questions 1000 answers-t, azt ajánlotta már az angoltanárom is, úgyhogy annak kéne még nekiesnem.

Tegnap voltam Bolyai Bálon, aminek mi, vagyis a 10. évfolyam voltunk a szervezői. Nagyon jól éreztem magamat! :) A Spektrum zenélt nekünk, nagyon jó hangulatot csináltak! Rengeteget táncoltunk, és még arra is volt időm, hogy Csengével kicsit arrébb vonultunk beszélgetni, és naná, hogy mindenki minket keresett! XD Pár kép is készült rólunk, majd talán rakok fel valahova. :) Tombolára ugyan csak 2 jegyet vettem, viszont nyertem két kupont, egy manikűr+lakk kupont, plusz egy alkalmi sminket ugyanabba a szalonba. :) Sajna az alkalmi sminket max. versenyre tudnám kihasználni, de az meg már nem lesz úgy, hogy mennénk is. X'D De nem baj, örülök neki (mármint a kuponoknak). ^-^

Fordítások terén is haladgattam mostanában; a Rinnét hetente hozom, a Mermaid Melodyban is kezd beállni egy viszonylagos rendszeresség; elkezdtem a Hachikurot, és holnap akarom az Ichi Pound no fukuint. Közben a Rinne ismertetőm és fordításom felkerült Mangazinra és AnimeAddictsra is, valamint a teljes fordítás fent van Mangazinon, és AA-ra is igyekszem minél hamarabb feltölteni őket. :) (Szerintem kötetenként fogom beküldeni; amint kikerül egy kötet, küldöm majd a másikat is.) Apropó fordítás, a DC 28. openingjét és a 35. endingjét meg akarom keresni és le akarom fordítani teljes verzióban, mert a DCTP felirata alapján mindkettő gyönyörű és témáját tekintve nagyon illik a sorozathoz! *-* Na azt hiszem, ennyit akartam mostanra mondani/írni, majd még jelentkezem. Addig is itt van a Detective Conan 28. openingje, a Garnet Crow-tól az As the dew.